Színház: Ügyes kis hazugságok - Madách Színház

  A Nemzeti Ünnepen, március 15. este mentünk a Madách Színház előadására, Az Ügyes kis hazugságok című előadásra. Nem egy ünnepi stílusú előadás volt, de aktuális, egy nagyvárosi stresszes életstílus belepréselése a majd 2 órába. Amikor elkezdődött az előadás, moziban éreztem magam, mert a kivetítőn jelentek meg a szereplők és velük életképek. 

Szünet nélkül adták a darabot, már csak ezért is volt moziélmény az egész. Hiányzott a színházi érzet, amivel együtt jár a szünet, viszont korán hazaértünk. A színházi csapatunk 9 (!) fővel erősítette a kultúrára vágyódók társaságát ezen az estén. Hát olyan nagybetűs Kultúrát nem kaptunk. 

A színházi ajánló:

 Kinek ne lennének titkai? Így van ezzel Billy, a szépreményű amerikai fiatalember – látszólag egyenes előtte az út, ügyesen építi a karrierjét, szépen élnek csinos feleségével és a kisbabájukkal. Idilli hétköznapjaikat Billy ügyes kis hazugságokkal párnázza ki, ám onnantól kezdve, hogy a semmitmondó beszélgetéseket tarkító apró füllentések összeadódnak, és egyetlen súlyos hazugsággá dagadnak, a kis család békessége veszélybe sodródik. 

A Tony-díjas Joe DiPietro pergő komédiája könnyed szórakozást ígér, de sokkal több annál. Miközben szellemesen mond ki csípős igazságokat, végül ráébreszt: időnként nem is olyan nagy baj, ha hagyjuk, hogy eltitkolt gondolatainkat, elhallgatott érzéseinket elsöpörje az őszinteség döbbenetes ereje.

szereplők:

Alice	Kerekes Éva
Bill	Szerednyey Béla
Jane	Balla Eszter
Billy	Nagy Sándor

Nem volt rossz a darab, nevettünk néhányszor. Volt pár jól odaszúrt poén, bár a szöveg nem volt nagyon magasröptű és pergős. Néhol unalmasnak is találtam. Az első jelenetet vontatottnak találtam, amelyben hosszan bontakozik ki, hogy a fiatal házas, friss apuka csalja az unalmas asszonykát egy izgalmas fitnesz edzővel. Számomra ott kezdődött kicsit izgalmasabbá válni, amikor Kerekes Éva a színpadra lépett. Kezdetben úgy játszott, mintha egy hebehurgya feleség lenne, aztán megmutatta sokszínűségét. Tudom a mai darabok szövege megkívánja a kor beszédstílusát, de soknak találtam az obszcén szöveget. Lehetett volna kevesebb. Nagy Sándor szerintem kicsit ripacskodott, bár volt néhány jó pillanata, Balla Eszter közepes volt, Szerednyeyvel együtt. A darab megoldása kicsit erőltetett volt, a nagy őszinte monológja Alicenak valahogy nem passzolt a darabhoz. Bár a következmény amiről beszélt az tetszett. Vagyis: mindenki életében vannak pici titkok, hazugságok (kellenek is 😉), de amikor eljön az ideje be kell vallani őszintén. Összességében többet vártam. Nézhető volt, mint egy mozifilm, vagy a film+-on egy péntek esti film. Kerekes Éva adott ennél egy kicsivel több élményt, hogy mégis színházban érezzem magam. 

Következő színház: április 23. Játékszín Eastwicki boszorkányok