Mi a groteszk? Amikor ellentétes elemek összefonódásai nevetséges hatást keltenek. Hát, kérem a Tótékban ez mind benne van. Nem hiába ismerjük Örkényt a legnagyobb hazai groteszk íróként. Az Örkény színpadáról látványosan leintegettek a műfaj elemei a színészek jóvoltából.
Örkény István 1964-ben írta meg a történetet kisregény formában. Ezt három év múlva átírta drámává, és nagy sikerrel mutatták be. Ezután több nyelvre lefordították és külföldön is sikerrel játszák a mai napig. Áprilisban elolvastam a színház kedvéért a dráma változatot. Erről itt már írtam.
Aztán a színházban felment a függöny és meglepetésemre nem a dráma kezdődött el, hanem a regényváltozat szövege. A színészek monológként kezdték mesélni a történetet, csak néha-néha vetettek oda egy kis dialógust. Valami újat kellett hozni ebbe a darabba, frissítést, hiszen a drámát már számtalanszor vitték a deszkára.
Amikor a jegy kiválasztásnál láttam, hogy Tót szerepét Csuja Imre fogja játszani, rögtön arra gondoltam, hogy csak jó lehet. Annyira passzol rá a figura. Másik kedvencem Ficza István, aki most univerzális szereplőként narrátor, postás és egyéb mellékszereplőket alakított. Ismét jól tudta domborítani humoros oldalát. Az őrnagy szerepében Epres Attila is hozta az elvárt figurát. Ágikaként Takács Nóra Diána jól kiaknázta az alkatából eredő komikus helyzeteket. Pogány Judit ismét remekelt, hiteles volt a hűséges, odaadó feleség szerepében.
A helyzetek színpadi megvalósítása is segítette fokozni a groteszk műfaját. Gondolok itt a bukósisakkal való trükközésre, a dobozolást szemléltető bábfigurákra, a kerékpáron beosonó látomást megvalósító Szent Péterre.
A drámai hangulatot jól erősítette az olykor felhangzó katonadalok, amik visszarángattak a háború hangulatába.
Mácsai ügyesen kitalálta a humor és a dráma keverékét. Örkénynek szerintem tetszene az előadás, ha láthatná.
képek:www.orkenyszinhaz.hu
Tanítási segédanyag is letölthető: ITT
Azóta egy másik Örkény vonatkozást is felfedeztem Kéktúránk közben. Remeteszőlősön Oberfrank Pál jóvoltából 2013 óta egy telefonfülkében hallgathatjuk az író egyperceseit. Életre kelt a Ballada a költészet hatalmáról című egypercesből jól ismert telefonfülke története, és talán örök időkre ott marad a Hűvösvölgyön túl, de Nagykovácsitól jóval innen található réten.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése