Amikor Réka 2-3 éves volt, akkor olvastuk Bartos Erika könyvét, a Hoppla meséit. Ebben jó barátok (állatok )utaznak Pécsre és környékére, és bebarangolják a város nevezetességeit. Azóta vágyódom Pécsre.
Délelőtt 11 előtt be is futott a vonat. Kicsit hosszú volt az út (cirka 3 óra). Az állomástól 5 perc sétára volt a Benevia Apartman, a Szabadság út 22. sz alatt. Rövid papírozás után megkaptuk a kulcsokat, az instrukciókat, és már mentünk is a 2. emeleti lakrészekbe. Szép, ízléses, minden praktikus eszközzel felszerelt lakásba értünk.
Kis lazítás után elindultunk felfedezni a várost. Tíz perces sétával megközelítettük a központot, a sétáló utcákat. Minden sétánk alkalmával útba esett a Szabadság út végében található Zsolnay szobor, amely mellett balra fordulva a Váradi Antal utca végében találtuk a Memi pasa fürdőjének maradványait, mögötte a Ferences templommal.
Jobbra fordulva a Ferencesek utcáján sétálva a Jókai téren át rögtön átértünk a Széchenyi térre, ami a város nyüzsgős központja. Bár a 3 napos kalandunk során több ilyen központot találtunk, de az egyik leglátványosabb a Széchenyi tér. A Dzsámi előtt aktuálisan a POSZT betűknél lehetett fotózni, megfordulva a tér lejtése csodás összhang.
Természetesen benéztünk a Dzsámiba. Örültem, hogy nem voltak bent sokan, nyugodtan tudtunk képeket készíteni. A Dzsámiról bővebben itt.
Tetszett az egyszerűsége, és a templom belsejében az évszázados változás jegyeinek keveredése.
Tetszett az egyszerűsége, és a templom belsejében az évszázados változás jegyeinek keveredése.
A Dzsámi mögötti Janus Pannonius utcában van a híres lakatfal, ahová a szerelmesek lakatolják örök hűségüket. Természetesem meg kellett néznünk. Megszámlálhatatlan mennyiségben vannak a zárt vasdarabok az utca két részében, és van egy új dizájnos kivitelű a Dóm közelében. Ezek szerint még mindig van igény rá. 💗 Az első lakatokat állítólag 1971-ben a sikeresen érettségizők helyezték fel a falra.
Az utcán végigsétálva eljutottunk a Sétatérre, ahol éppen három napos fesztivál volt, esti koncertekkel, falatozókkal, árusokkal. A Dómhoz érve esni kezdett az eső, így éppen jól jöttek a napernyős padok a falatozók mellett, kivártuk, amíg újra barangolásra alkalmas lesz az időjárás.
Az eső után megnéztük a Szent Pál- és Szent Péter Székesegyházat, ahol éppen a helyi katolikus iskola évzárójába csöppentünk, így csak néhány percre kukkantottunk be. A Dómról : itt
A templom kettős kapuja az egyik kedvencem, a komoly kovácsoltvas szőlőfürtökkel és levelekkel.
A Dóm bal oldalán a Püspöki Palota álerkélyéről tekint ki Liszt Ferenc, szobor alakjában. 1983-ban készítette Varga Imre. Nem szokványos szobor, nagyon jól kidolgozott, és kifejező alkotás.
A Dóm után Réka megnézte az Ókeresztény Mauzóleum lelőhelyét közelebbről.
Visszakeveredtünk a Széchenyi térre, és megcsodáltuk a mediterrán hangulatú leanderek sokaságát. Több színben, és hatalmas méretű dézsákban pompáztak szinte minden belvárosi utcában.
Este, egy kis hoteles pihenő után visszasétáltunk a Bazilikához, a Dóm térre, mert Tompos Kátya mutatta be legújabb lemezét egy koncert keretében. Élmény volt az éjszakai fotózás is. A gyerkőcöknek nem nagyon volt türelmük Kátyát meghallgatni, így inkább sétálgattunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése