1.Guillaume Musso: Az írók titkos élete - Izgalmas volt, végig lekötött. Musso szereti a történet legvégére tartogatni a nagy fordulatot. Amikor azt gondoltam kitalálom a sztori végét , akkor meglep egy újabb csavarral. Azt külön szeretem egy könyvben ha utalásokat tesz más irodalmi művekre, képzőművészetre. Ezért is tetszett.
2. Stacey Halls: Familiárisok - 1612- ben játszódó cselekmény, amelynek főszereplője egy 21 éves úrnő, aki épp gyermeket vár. Megismerkedik az erdőben egy fiatal lánnyal, akit a környezete boszorkánysággal és gyilkossággal vádol meg. A regény a két nő barátságát és az életért való küzdésüket meséli el. Erős benne a nők társadalmi helyzetének a bemutatása, a nehéz érvényesülés, a barátság, hűség, megcsalás, megbocsájtás kérdése. Izgalmas cselekményleírások, színes karakterek, és női érzelmek szövik át a regényt. A 16. századi eseményekhez túlságosan mai mondatszerkesztések és kifejezések társultak, ennek volt köszönhető, hogy nagyon olvasmányos volt, azonban számomra emiatt kevésbé volt hiteles olvasáskor. Az úrnő meséli el életének ezt a szakaszát. A szereplők valaha éltek, de a cselekmény fikció. Ügyesen szabdalta meg a fejezeteket. Néhány cselekményszálat félbevágott, így volt néhol hiányérzetem. Az utolsó fejezetet is kicsit összecsapottnak éreztem, de mindezek ellenére ajánlom olvasásra. A borító pedig egyszerűen gyönyörű.
3. Polcz Alaine: Kit szerettem? Mit szerettem? - Polcz Alaine több, mint nyolcvan éves volt, amikor ez a könyv született. Esszégyűjteményében összegzi azokat a dolgokat és személyeket, amiket és akiket igazán szeretett az életben. Főzni, enni, utazni, ajándékozni, segíteni. Ír férjéről, Mészöly Miklósról (bár ezen kisebb a hangsúly), Weöres Sándorról, Nemes Nagy Ágnesről, Károlyi Amyról, Vajda Juliról, gyerekkori barátnőjéről, Bertáról, a meditációról, hitről, halálról. Három évvel később halt meg, persze hogy foglalkoztatta a búcsúzás. Majdnem minden szerette akkor már elment. Őszintén, nyitott szívvel mesél. Mintha beszélgetnénk vele. Kicsit kapkod is a témák között. A történetek mindig eszébe juttatnak egy másikat. Ahogyan haladtam az olvasással, úgy vált nyomasztóvá. A végén igazán keserű, szomorkás az élmény. Jól érzékelhetőek voltak félelmei, kétségei. Ilyen nyitott szívvel élhetett, ahogyan írt is.
4. Mészöly Miklós: Az atléta halála - Első könyvem Mészölytől. Kissé csalódás volt számomra. Elég unalmas és vontatott volt. Alig vártam, hogy történjen valami, vártam a csavart, a fordulatot, de hiába. Nem is mindig értettem igazán. Feszültté tett Bálint és Hildi bizonytalansága, gyötrődése, lelkiismereti problémái. Ismerve Mészöly hűtlenségét, megértem a regénybeli őrlődését, amit kiírt magából. Emelte kicsit a feszültséget, és érdekessé tette a szerkezetet, hogy szinte összefolyva mesélte az Astoriába és a lakásban történt egyidejű történést. Vártam ott egy erős cselekményt. Nem jött.
5. Szerb Antal: A harmadik torony - Minél több Szerb A. könyvet olvasok, annál jobban válok rajongójává. Az utas tetszett-tetszett, de néhol fárasztott. A Pendragon már jobban lelkesített, a stílusa üdítő volt, a fordulatok izgalmasak. Ez a 78 oldal pedig új kedvenc lett. Kezemben a Google – lal olvastam, mert minden piazzát, minden katedrálist, minden mozaikot és minden diktátort meglestem a neten, amiről ír, hogy teljesen képben legyek minden oldalon. Éreztem az olaszok szerenitását(!), most már tudom mi is az a romantikus evő, és ha legközelebb malaise-em(!) lesz, előkapom ezt a könyvet.
6. Jo Nesbø: Kísértet - Első olvasásom a norvég írótól, tehát Harry Hole életének korábbi eseményeiről lemaradtam. Ez egyáltalán nem volt probléma a történet megértésében, mert megfelelő visszautalásokkal teljesen világos volt a főhősök történetének előzménye is. Fordulatos volt, hitelesen realista. Volt szerencsém Osloban járni 2017-ben, így néhány helyszínt személyesen is láthattam. Borzasztó volt olvasni a város sötét oldalának eseményeit, a narkósok, csempészek, terjesztők és drogbárók kiábrándító világát. Érdekessé tette a regényt Gusto speciális szemszöge. Izgalmas volt, nehezen tudtam letenni. Különösen rajongok azokért a könyvekért, amiknek a végén a váratlan, izgalmas fordulat felfordítja az addig gondolt megoldásomat. Ha a többi regénye is ilyen, ide vele!
7. Náray Tamás : Zarah - Náray írói munkásságát eddig nem ismertem. A népszerű divattervező személyiségében mindig szimpatikus volt a nyitott, őszinte véleményközlési igény. Kíváncsi voltam hogyan ír. Saját bevallása szerint nem szépíró, inkább népszerű regényt alkotott. Valóban így van. A családregény cselekménye a kislány Zarah születésével indul Németországban. A történelmi események drámai fordulatot vesznek a család életében, és elkezdődik egy elhúzott történet. Sokszereplős regény, ahol nem sikerül a karakterek teljes felépítése. Rengeteg párbeszédet használ, és azzal meséli el azokat az eseményeket is, amiket cselekményleírással szerencsésebb lenne prezentáni. A dialógusok ráadásul gyakran nem tükrözik a valós beszélgetéseket. Hosszú lére van eresztve egy-egy szereplő közlése, és beleszövi az élet nagy igazságait a terjedelmes sorokba. Bár szakmai ártalomként fogadom el a ruhák részletes és szemléletes bemutatását, de nekem már soknak bizonyult. Nem éreztem egyensúlyt a fontos események kidolgozásában sem. Minőségében valahol Fábián Janka szintjén van az én véleményem szerint, bár Náray története és a cselekmények szálai izgalmasabbak és belecsempészett néhány szemléletes, vicces hasonlatot és színes szófordulatot. Azért jót is írok. Kitartottam és végigolvastam. A történet érdekes volt és kíváncsi voltam a végére. Tudjuk, hogy van még folytatása is. Összességében nagyra becsülöm Nárayt, hogy bele mert vágni egy ilyen nagy munkába és sikerült ezen a területen is alkotnia, nem kevés sikerrel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése