A faluval az ismerkedést egy babamúzeumban kezdtük. A ma már nem élő Piroska néni által alapított múzeumot testvére gondozza tovább, egy másik idős nénivel együtt. Írigylésre méltó energiával és lelkesedéssel vezettek körbe bennünket a kis paraszthátban berendezett múzeumban. Imádom az igazi palóc tájszólást hallgatni, főleg akkor, ha jókedvű, meseszerű az előadás. A két néni élvezettel mesélt nekünk gyerekkoruk szokásairól, leánykoruk hagyományairól. Külöösen jókedvűen regélték, amikor a fonóban megjelentek a fiatalemberek, és elkezdődött az udvarlási ceremónia. Mindennek szabálya volt, hogy ejtem le a keszkenőt, vagy orsót a földre, a fiú mit mond, ha felveszi stb......
Következő látnivaló a Glatz Oszkár kiállítás, ami a község ízlésesen felújított művelődési házában kapott állandó helyet. A tárlatot Molnárné Bódi Piroska mutatta be, nagyon részletesen, és élvezetesen. Különlegessége, hogy mivel bujáki ő maga is, a festményeken szereplő emberek közül sokat ismert személyesen. Elmesélte, milyen megható volt a tárlat megnyitóján, amikor az idős nénik, bácsik felismerték önmagukat, vagy ismerősüket egy-egy fiatalkori portréban, vagy az unokák vonásai megismerhetők a festmények alapján. Sokat mesélt a festő Életéről a környékhez való kötődéséről.
Következő utunk a Kálváriához vezetett, kissé emelkedős szakaszon. A fáradságot megérte a gyönyörű panoráma. Itt található a Szent Anna kápolna is. Kristálytiszta időnk volt, az előttűnk elterülő dombok, hegyek között az egészen messze fekvő településeket is láthattuk.
A kirándulás után siettünk az üdülőnkbe, ebédre. Az erdő közepén, egy gusztusos, nagyobbacska vadászházszerű üdülő várt ránk.
Ebéd, és kávézás után az üdülő környékén sétáltunk. A csoport egyik része felbaktatott a várromhoz, mi többiek a gyerkőcökkel megkerestük a parkban a két tavat, játszóteret. Utólag kicsit bánom, hogy nem tartottam velül a romhoz, mert áradoztak a kilátásról. No, nem baj. Úgyis visszatérünk még, legközelebb felmegyek.
Vacsi előtt megérdemeltünk egy pihentető szaunázást, addig a gyerekek a szobában szabadfoglalkozású ricsajozást műveltek.
A vacsora után pedig következett a szokásos csapatépítő bulizás. 😂
Másnap megnéztük a katolikus templomot, illetve az idén átadott Eszterházy Közösségi Teret. Itt található az épület földszintjén egy Szent-Györgyi Albert kiállítás, az emeleten pedig egy néprajzi gyűjtemény. A volt plébánia udvarán a pajtában pedig a korabeli szerszámok, eszközök láthatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése