Bár én az X-hez tartozom, azért vettem a bátorságot, és elolvastam. Szerettem volna tudni, hogy ajánlhatom-e a Z-imnek.
Fiataloknak íródott könnyed irodalomtörténet, amelyben 14+ -os témák is felbukkannak.
Nem csalódtam! Nagyon bírtam volna, ha a gimi első évében ezt is el kellett volna olvasnom az Antigoné, és egyéb görög művek előtt-után. Talán jobban értettem volna azt a világot.
Humoros, közvetlen stílusban magyarázza el több száz oldalon keresztül, hogyan éltek az ókorban, milyen volt a vallásuk, miért ilyen formában írták a drámákat, miért írták speciális verslábakban, és ritmusban a verseket. Nagyon sok tudás, információ rejlik az írásban, amit ha szeretnék megjegyezni, többször el kellene olvasni. Vicces íze van, mégis lehetne tankönyv. Karinthyt megidézve a jó-,és rossz tanulóval beszélget néha. A dialógusok néhol fárasztottak, de voltak vicces részek is. Én abba kategóriába tartoztam annak idején, aki minden kötelezőt elolvasott (bocsi! egy kivétel volt: E.T.A. Hoffmann: Az aranyvirágcserép). Szerettem őket. Az ajánlottakat is.
Olvasmányos, könnyed írással, több helyen igyekszik irodalmi fogalmakat beleszőni, és elmagyarázni. Nagyon tetszettek a párhuzamosságai, az utalásai, mai művekkel való összehasonlításai. Sokat írt az emberi természetről, az ösztönökről, a művészetekbe rejtett szexuális utalásokról.
Kissé zavart a sok ismétlés, nyújtás. Nényei sokat tud az ókor irodalmáról. Viszont, ha ez az oldalszám marad a tendencia, akkor sok ezer oldalt kell megírnia, mire a kortársakhoz érünk. Nekünk pedig elolvasni.
Alig várom, hogy rendeljem a második részt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése